
A 28 évvel később egy hátborzongató és intenzív poszt-apokaliptikus horror, amely mesterien ötvözi a társadalmi kommentárt a zsigeri feszültséggel. Danny Boyle rendezése és Cillian Murphy emlékezetes alakítása egy fertőzött, elhagyatott Nagy-Britanniát tár elénk, ahol a valóság és az emberi természet sötét oldala még a fertőzötteknél is félelmetesebb. Nem csak egy zombifilm, hanem egy elgondolkodtató dráma a túlélésről és az emberiség megőrzésének kihívásairól.
A történet a Düh vírus kitörése után 28 évvel játszódik, amikorra Európa nagy részén sikerült felszámolni a fertőzést, ám a Brit-szigetek továbbra is szigorú karantén alatt állnak. Ebben a kegyetlen valóságban egy maroknyi túlélő próbál meg élni egy elszigetelt, védett közösségben, a Lindisfarne szigeten, amelyet egy szigorúan őrzött, apálykor feltáruló gát köt össze a szárazfölddel. A film középpontjában egy apa, Jamie, és fia, Spike állnak, akiknek élete az anya, Isla rejtélyes betegsége miatt felbolydul. Amikor Spike megpróbál orvost találni haldokló édesanyjának, kénytelenek a kontinensre merészkedni, ahol szörnyű titkokra és a vírus mutálódott változatára bukkannak, amely nemcsak a fertőzötteket, hanem a túlélőket is elborzasztó módon változtatta meg.
A film a túlélésért folytatott küzdelmet mutatja be, mélyebben boncolgatja az emberi kapcsolatokat, a család fontosságát és azt, hogyan birkózunk meg a halandósággal egy ilyen könyörtelen világban.
A film főszerepeiben olyan nevek tűnnek fel, mint Aaron Taylor-Johnson, Jodie Comer és Ralph Fiennes, akik garantálják a minőségi színészi játékot. A rendezésért ismét Danny Boyle felel, aki Alex Garland forgatókönyvével karöltve egy új trilógiát indít útjára, további történeteket ígérve ebből a félelmetes, ám lenyűgöző világból. A „28 évvel később” ígéretes nyitánya egy új fejezetnek, amely a régi rajongókat és az újonnan érkezőket egyaránt magával ragadja.





